Váczi Márk:
Történészként a Honismeretről

Megtisztelő, hogy mint fiatal történész, lehetőséget kaptam erre a rövid, szubjektív előadásra. Elöljáróban közlöm: nem vagyok régi ismerője a Honismeret folyóiratnak, rendszeres olvasónak sem mondanám magam, mégis, ha érdekes cikket, tanulmányt találok, mindig elolvasom. Ezek főleg székesfehérvári, Fejér megyei vonatkozású anyagok. Két konkrét számot emelnék ki az eddigi 50 esztendőből, ám előbb hadd mondjam el, mit is jelent számomra a folyóirat.

Ezt három szóval tudnám a legjobban jellemezni. Az első: időtálló. A Honismeret legfontosabb célja a kezdetek óta nem változott. Továbbra is helyet ad a helytörténeti gyűjtemények, szakkörök eredményei bemutatásának, a honismereti mozgalom széleskörű megismertetésének. Mindezt közérthető módon, olvasmányos stílusban, kerülve a szenzációkat, a színes-szagos látványelemeket. A leírtak, bármelyik számot olvassuk, továbbra is kiállják az idő próbáját.

Éppen ezért a Honismeret értékálló és mértéktartó is, hiszen nem ül fel semmilyen trendnek, ugyanazokat az értékeket képviseli immár 50 éve. Nehéz e három fogalmat különválasztani egymástól, de azt gondolom, nem is kell.

Amikor történészi érdeklődésemtől hajtva szemezgettem a lap cikkei között, a legtöbbször Demeter Zsófia, Lukács László és Gelencsér József nevével találkoztam hasábjain, különböző történelmi és néprajzi témák kapcsán. Ezeket haszonnal forgattam, eredményeiket be tudtam építeni településtörténeti kutatásaimba, ismereteim bővültek.

A két szám, amelyeket most kiemelek, a székesfehérvári kötődések miatt fontos számomra.

A 2000-ben megjelent negyedik szám központi témája Szent István király alakja és tisztelete. „Alba Regia él s ünnepel” címmel olvashatjuk Demeter Zsófiának az 1938-as székesfehérvári emlékévről írt tanulmányát az Évfordulók rovatban, míg a Hagyományban Lukács László ismertette Aratás és cséplés a Mezőföldön című tanulmányát. A Krónikában ezúttal a júliusban megrendezett XXVIII. Országos Honismereti Akadémia összefoglaló ismertetője kapott helyet. Ebből érdemes kiemelni a kitüntetetteket. 2000-ben a Fejér megyei Kálmán Katalin Honismereti Munkáért Emlékérmet vehetett át, Braun Barbara, Párniczky Józsefné és a Munkácsy Mihály Általános Iskola Honismereti Szakköre pedig Honismereti Emléklap kitüntetésben részesült.

A 2013-as esztendő negyedik száma Hagyomány rovatának témája az éneklés mint szankció és feladat. A tanulmány szerzője a népi jogszokások elhivatott kutatója, Gelencsér József. Szent István király halálának 975. évfordulója és a székesfehérvári emlékév adta az apropóját annak, hogy ismét az egykori koronázó városban kerüljön megrendezésre az Országos Honismereti Akadémia, szám szerint a negyvenegyedik. A Krónika rovat beszámol a szekcióülésekről, amelyek témái: Szent István emlékezete a Kárpát-medencében (szekcióelnök: Halász Péter), Szent Istvánhoz kötődő emlékjelek, emlékhelyek (Demeter Zsófia vezetésével), valamint Szent István alakja a néphagyományban (elnök: Lukács László). Számomra nagy öröm, hogy a Honismereti Akadémia kitüntetettjei közül többeket személyesen is ismerhetek. Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékéremben részesült Demeter Zsófia és Dukrét Géza tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke. Honismereti Munkáért Emlékérmet vehetett át Hogya György veszprémi helytörténeti kutató és Szőnyegi Hajnalka, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár munkatársa, a Fejér Megyei Honismereti Egyesület aktív tagja. Honismereti Emléklappal jutalmazták Fejér megyéből Nyitrainé Pásztor Ágnes, Rátkai Zsuzsanna és az Alcsúti Honismereti Kör munkáját.

A rövid ismertetés után még egy dologról hadd beszéljek Önöknek. Immár körülbelül 10 évre nyúlik vissza a kapcsolatom a Fejér Megyei Honismereti Egyesülettel. A tagok közül többeket már régebb óta ismerek, de igazán 2014-ben kerültünk közel egymáshoz. Ekkor tartott vetített képes előadást Zámolyról a község akkori polgármestere, Bánszki István, majd vendégül láttuk a tagságot a faluban, ahol bemutattuk nekik a helyi nevezetességeket. 2019-ben a Honismeret Napja alkalmából, Nagy Éva felkérésére tartottam előadást Bél Mátyás munkásságáról, a Notitia Hungariae Fejér vármegyére vonatkozó kötetéről, illetve a következő hónapban részt vettem Lukács László Zámoly az én szememmel című előadásán. Bízom abban, hogy az egyesület munkája a következő évtizedekben is folytatódik.

A Honismeret folyóirat szerkesztőinek és szerzőinek ezúton kívánok jó egészséget, olvasóiknak sok jó cikket és tanulmányt. Igyekszem akár könyvismertetéssel, akár egy-egy rövidebb írással magam is gazdagítani a lap színes, minőségi kínálatát.

Szőnyegi Hajnalka:
Fejér megye a Honismeret folyóiratban

Először szeretnék a saját honismereti kötődésemről szólni néhány szót. A sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségiztem. A történelem iránti érdeklődésem gimnazista koromban a történelem tanárom, Kalácska László hatására erősödött meg. Sokan vagyunk így ezzel azok közül, akiket ő tanított. A gimnáziumban meghirdetett Petőfi pályázat keretében mindig írtak ki feldolgozásra történelmi témát is. A Tanár Úr bíztatására készítettem is rövidebb írásokat, amelyeket mindig könyvekkel jutalmaztak. A könyvtár-történelem szakot Szombathelyen végeztem el, ott volt egy helytörténeti szakkollégium nevű választható tantárgy, amelyet felvettem. Ennek keretében a helytörténetírás forrásaival, intézményi hátterével ismerkedtünk. Rám a legnagyobb hatást a közeli kőszegi levéltár meglátogatása tette. Ott voltam először levéltárban. Könyvtárosként visszatérve Sárbogárdra bekapcsolódtam az akkoriban szerveződő honismereti szakkör munkájába, amelyet a gyermekkönyvtárosunk, dr. Kellner Józsefné Viola vezetett. Fantasztikus munka folyt a szakkörben. Később a Fejér Megyei Levéltárba, majd a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárba kerültem. Így elmondhatom, hogy egész életemben a helytörténet, honismeret közelében tevékenykedtem.

Munkamódszerem

Be kell vallanom, hogy most a számvetés, a felkészülés során nem lapoztam át a Honismeret folyóirat mind az 50 évfolyamát. Így elképzelhető, hogy néhány írás nem került a látókörömbe. Az Arcanum Digitális Tudástárban elérhető a Honismeret folyóirat teljes digitalizált anyaga és egy nagy segítséget jelentő repertórium. Utóbbit használtam az 1987 előtti (1972-1987) anyag megismeréséhez. A könyvtári helyismereti munka egy fontos szeletét jelentette mindig a sajtófigyelés, azaz a megrendelt folyóiratokból a helyismereti könyvtárosok mindig kiírták a helyi vonatkozású cikkeket, tanulmányokat. Az évtizedek során csupán a rögzítés technikája változott. Az 1990 utáni anyag helyismereti feldolgozása a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban már számítógépes programmal történt. A helyismereti könyvtáros kollégáktól kaptam a listákat a Honismeretben megjelent helyi témájú, illetve helyi szerzőjű írásokról. Így átnézni az 1988-1989. évi lapszámok tartalomjegyzékeit, és a munkatársak neveit kellett.

Miután helyismereti könyvtárosként dolgoztam és évek óta járatom is a folyóiratot, így voltak elképzeléseim és tapasztalataim is főként az utóbbi 2 évtized Honismeret folyóiratbeli Fejér megyei jelenléttel kapcsolatban. Sajnos sok feltevésemet megerősítette a kutatás.
Sokat gondolkodtam, hogyan is mutassam be a Fejér megyei vonatkozású írásokat, hogy ne egy felsorolás, vagy névsorolvasás legyen. Bár néha utóbbi nem árt!! Kb. 100-120 nevet, kb. 250 címet találtam. Nem szeretnék számokkal sem dobálózni, hisz ezek valószínűleg nem teljesen pontosak.
Igyekeztem az összegyűlt anyagot rendszerezni. A szempontjaim az alábbiak voltak:

1., települések szerint
2., szerzők szerint
3., téma szerint
4., időbeli megoszlás szerint.

1., Azt tapasztaltam, hogy összességében kevés településről írtak, írtunk. A már említett sárbogárdi honismereti szakkör tevékenységét sem mutattuk be annak idején. Az itteni Madarász József járási-nagyközségi, majd városi könyvtár megrendelte a Honismeret folyóiratot, mindig csodálattal vettük a kezünkbe, olvastuk, de a saját dolgainkat nem éreztük olyan különlegesnek, mint amiről a lapban írtak. Szóval a kishitűség! Tettük a dolgunkat, de nem gondoltunk rá, hogy az mást is érdekelhet. Sajnos most szembesültem vele, hogy másutt is így volt, és így van. Mert nem ennyi honismereti kör, szakkör, egyesület, városvédő egyesület működik a megyénkben, mint amennyiről a Honismeretben hírt adtunk. Még a megyei egyesületről, annak tevékenységéről is alig esett szó, a vidékiekről pedig szinte egyáltalán nem. Pedig most nekem személyes tapasztalatom, hogy vidéken is komoly honismereti munka folyik, de ők valahogyan kimaradnak a nagy országos mozgalomból, pedig velük együtt még hangsúlyosabb lenne a honismereti tevékenység jelenléte, súlya a kulturális életben. Sokkal több szervezet, sokkal több program, teljesebb, ráadásul, igaz statisztika jellemezhetné a honismereti mozgalmat.

A rendelkezésemre álló anyagban először Fejér megye 108 településének nevére kerestem rá az egyes forrásokban és bizony döbbenettel tapasztaltam, hogy a 108-ból 48 település nevét nem olvashatták a Honismeret olvasói a lapban. Vagyis van bőven tennivalónk! Ez a szám még ennél is nagyobb lenne, de szerencsére van nekünk egy Lukács Lászlónk, aki az elmúlt évtizedek alatt, amelyeket néprajzi kutatással töltött bejárta, megismerte az egész megyét és bármilyen témáról is ír, mindig kitekint az egész megyére, még akkor is, ha ez az írása címéből nem derül ki. Ilyen pl. a Lucaszék Válról című tanulmánya (2004. 6. sz.), amelyben a címben szereplő településen kívül említi Vajta, Sárszentmihály, Kajászentpéter, Pázmánd, Szolgaegyháza, mai Szabadegyháza, Zichyfalva településeket, melyeknek ez az egyetlen említése a folyóiratban. Több ilyen példát is lehetne hozni. Meglepődtem, hogy pl. Rácalmás, Ráckeresztúr, Lepsény nevével nem találkoztam az írásokban, pedig tudom ezekben a városokban, községekben komoly honismereti, helytörténeti munka folyik.

Megnéztem azt is, hogy az egyes településekről mikor írtak.
- Csak 1990 előtt: Beloiannisz, Cece, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Káloz, Kincsesbánya
- 1990 előtt és az 1990-es években: Mezőkomárom, Sukoró
- Csak az 1990-es években: Bakonykúti, Bicske, Csór, Felcsút, Füle, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Lajoskomárom, Magyaralmás, Mezőszilas, Moha, Perkáta, Polgárdi, Söréd, Szabadhídvég
- 1990-es évektől napjainkig: Alcsút, Enying, Martonvásár, Pákozd, Sárbogárd, Sárkeresztes, Velence. Örvendetes volt látni, hogy amíg korábban, pl. Alcsútról nem írtak, azóta 5 írás jelent meg, igaz zömmel a kastélyról, kastélyparkról írtak.
- Csak 2000 után: Aba, Baracs, Előszállás, Gánt, Pázmánd, Pusztaszabolcs, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Szár, Tordas, Vajta
Folyamatosnak tekinthető, mert mindegyik időszakban jelenet meg róla hír: Csákvár, Dunaújváros, Ercsi, Gárdony (Agárd), Mór, Székesfehérvár, Vál

2., A helyi, Fejér megyei szerzők száma, akik Fejér megyéről írtak közel 100 az elmúlt 50 év alatt. Természetesen van néhány olyan másutt élő kutató is, aki említette bizonyos vonatkozásban a megyét, valamely települését, vagy híres emberét. Kevés kivétellel az ő előadásaik, írásaik a két Székesfehérváron megrendezett akadémiához kapcsolóan jelentek meg. Az akadémiák témája István király élete és tevékenysége volt 2000-ben és 2013-ban is. Az országos előadók Balázs Géza, Halász Péter, Kovács Gergely, Lázár Katalin, Rainer Pál, Selmeczi Kovács Attila, Török József, Voigt Vilmos, de ez nem a teljes névsor.

A kivétel pl. Márfi Attila pécsi levéltáros, aki a Déryné vendégjátéka Pécsett című tanulmányában említi a székesfehérvári Nemzeti Színjátszó 1821. évi pécsi vendégszereplését (1997. 5. sz.), vagy V. Busa Margit, az OSZK könyvtárosa Édes Gergely és Kazinczy Ferenc című írásában egy helyi személyiség, Édes Gergely tevékenységét is elemezte, aki 1801-től Csóron élt. Merényi-Metzger Gábor Az agárdi temető obeliszkje és az alatta nyugvó Nádasdyak (2018. 4. sz.) című írását emelném még ki.

Ha megkérdezném a megyénkben honismerettel, helytörténettel foglalkozókat, hogy szerintük ki publikált legtöbbet a Honismeret folyóiratban, bizonyára sokan eltalálnák.
Igen, Lukács László etnográfus, néprajzkutató, egyetemi tanár kiemelkedően sokat publikált a Honismeretben. Szorosan a nyomában egy szintén többnyire néprajzzal foglalkozó jogász kutatót Gelencsér Józsefet kell megemlíteni.

Az egynél több írást jegyzők nevei is mind ismerősek a honismerők előtt, néhányukat megemlíteném.
Demeter Zsófia történész Székesfehérvár történetével, kiemelten az 1930-as évekkel, 1938-as Szent István Emlékév eseményeivel foglalkozott. A mezőföldi uradalmak, Dég, Lajoskomárom, a Batthyány-uradalom is több írásának a témája volt.
A Dunaújvárosban élő, dolgozó Matuss Lászlóné, Lendvai Márta történész, múzeumigazgató szintén több helyi témájú tanulmányát közölték le a lapban.
A névsorolvasás nem lenne teljes a régiek, a nagyok, a kezdeteket meghatározó személyek említése nélkül. Kik ők? Bodajkról Fellegi Imre, Iváncsáról Fürész Gyula, Mezőkomáromból Kálmán Gyula, Csórról Kisari Sándorné Pap Kovács Magda.
A helyi honismereti szerzők foglalkozási megoszlása nem jelent meglepetést. A már említetteken kívül:
- Néprajzosok: Varró Ágnes, Nagy Veronika
- Történészek: Bányai Balázs, B. Horváth Jolán
- Régészek: Fitz Jenő, Kralovánszky Alán
- Levéltárosok: Czetz Balázs, Farkas Gábor, Hetényi István, Kovács Eleonóra, Kurucz János Móra Magda, Mózessy Gergely
- Könyvtárosok Braila Mária, Farkas Edit, Hajdu Hajnalka, Kenyéri Kornélia, Komlósi József, Szőnyegi Hajnalka
- Pedagógusok: Fürész Gyula, Kálmán Katalin, Radetzky Jenő
- Népművelő: Nagy Éva
- Művészettörténész: Bartos György
- Az Alcsútdobozi Arborétum vezetője, a bogarmester.hu oldal kezelője: Halász Ferenc

És sokan mások, akiknek én nem tudom a foglalkozását:
Bircsák Lajosné, Iváncsa
Krisztián Béla, Dunaújváros - és sorolhatnám tovább a neveket. Elnézést kérek azoktól, akik kimaradtak ebből a felsorolásból!

A helyi alkotók nemcsak a tanulmányok írói lehetnek. Meg kell említeni néhány fotós nevét is, akiknek felvételei helyet kaptak a Honismeretben. Maguk a szerzők is több esetben illusztrálták írásaikat.
- Lukács László (Szent István szobra, Janzer Frigyes alkotása Abán 2013. 5. sz.)
- Gelencsér József (A székesfehérvári vastuskó 2017. 4. sz)
- A Honismerti Szövetség elnöke Debreczeni-Droppán Béla is készített szép fotókat helyi látogatásai során (Boldog Gizella Nagy Benedek alkotása Móron, Püspöki palota Székesfehérváron 2013. 3. sz.)
- Gelencsér Ferenc, a Szent István Király Múzeum fotósa (Országalma Ohmann Béla alkotása, Szent István szobor, Sidló Ferenc alkotása 2000. 3. sz.)
- Kiss László, a Fejér Megyei Hírlap munkatársa (Hetedhét Játékmúzeum 2013. 3. sz.)
- Hargitai-Kis Virág, a Bogárd és Vidéke munkatársa (Boross Mihály-emlékoszlop, Sárbogárd 2022. 4. sz.) fotóit is láthatták országszerte helyi épületekről, szobrokról.

3., A témák sokszínűségére is hoznék néhány példát. A Honismeret olvasói Fejér megyével kapcsolatban a néprajzi gyűjtésekről, hagyományainkról, emlékeinkről tudhatnak a legtöbbet a már említett két szerzőnek köszönhetően.

Lukács László tanulmányainak felsorolása külön tanulmányt, komoly repertórium összeállítását igényelné, így csak néhány témát, címet említek gazdag munkásságából:
A székesfehérvári Palotaváros régi utcái (1982. 4. sz.), Ifjúság és a honismereti mozgalom Fejér megyében (1983. 5. sz.), A Mezőföld tájnevéről (1984. 1. sz.), Az első Szent István napi körmenet emléke (1994. 4. sz.), Húsvéti tojásjátékok (1998. 2. sz.), A Háry János csákvári bemutatója és előzményei. (2004. 2. sz.), Szedreskerti történet (2004. 5. sz.), A székesfehérvári Ciszterci Gimnázium és a Szent István Király Múzeum (2007. 1. sz.), Wekerle Sándor emléktáblája Székesfehérváron (2012. 2. sz.), Székesfehérvár néprajzi értékei (2017. 3. sz.), A székesfehérvári vastuskó (2017. 4. sz.), A Csokonai-család Alcsúton (2021. 5. sz.)

Gelencsér József jogászként a néprajznak egy ritkábban tárgyalt ágával a népi jogélettel, valamint a katonai hagyományokkal foglalkozott leggyakrabban. Az ő tanulmányai közül is csak néhány, a teljesség igénye nélkül. Szőlőhegyi élet a Móri völgyben (1988. 1. sz.), A fehérvári vásárok marhahajcsárjai (1990. 2-3. sz.), Katonaélet Székesfehérváron (2000. 3. sz.), Az éneklés, mint szankció, és mint feladat (2013. 4. sz.), A lopás megítélése a falusi közösségekben (2016. 4. sz.), A tiltott és a kikényszerített tánc (2017. 3. sz.), A kisbíró (2018. 1. sz.), Nádvágás a székesfehérvári Sóstón (2021. 2. sz.)

A néprajz sokakat érdekel, mások is jelentkeztek ilyen írásokkal:
Kisari Sándorné: A gyermekvárás és a születés népszokásai, hiedelmei Csóron (1990. 2-3. sz.)

A történészek, levéltárosok gyakran településtörténeti adalékokat osztottak meg az olvasókkal.
Demeter Zsófia: Lajoskomárom a „legelső” rendes falu (1998. 1. sz.), Enying mezőváros és a Batthyány uradalom, 1806-1870 (1990. 2-3. sz.), Alba Regia él és ünnepel. Az 1938-as Szent István év Székesfehérváron (2000. 4. sz.), Nagyváros lesz „csakazértis”. Székesfehérvár nagyvárosi fejlesztése a két világháború között (2013. 3. sz.)
Hetényi István: Dunaújváros első évei (1980. 3. sz.), Beloiannisz. Fejezetek egy magyarországi görög falu történetéből (1982. 5. sz.)
B. Horváth Jolán: A honfoglalás és az államalapítás korának emlékei Dunaújvárosban (2000. 3. sz.)
Hornyák Mária: Martonvásár 1848-1849-ben (2001. 1. sz.)

A természeti környezet bemutatása, és védelme is sokakat foglalkoztat.
Id. Radetzky Jenő: Az Agárdi madárvárta (1978. 3. sz.), Szili István: Fejér megye természeti értékei - alul- és felülnézetben, a teljesség igénye nélkül (2000. 3. sz.), Halász Ferenc: Az ország legnagyobb hóvirágmezeje (2010. 1. sz.), Kovács Zoltán: Vízrendezés és természetvédelem Fejér megyében a XVIII. századtól napjainkig (2013. 3. sz.)

A társadalmi viszonyok, etnikai, vallási hovatartozás kérdéseiről írtak:
Farkas Gábor: Fejér megye nemzetiségei (2000. 3. sz.), Kovács Adrienn: Fejér megye etnikai és vallási viszonyai a XVIII. századi országos források tükrében (2010. 1. sz.), Kovács Eleonóra: Evangélikusok Székesfehérváron (2013. 3. sz.)

A közigazgatás története alig van jelen a dolgozatokban.
Czetz Balázs A járási rendszer átalakítása, majd megszüntetése Fejér megyében, 1971-1983 (2013. 3. sz.)

A helyi kulturális élet, művelődés egy-egy szeletét többen feldolgozták.
Matuss Lászlóné: Egyesületi élet Dunapentelén (1985. 1. sz.), Kenyéri Kornélia: Háry János kalandozásai Csákváron (1998. 1. sz.), Komlósi József: Polgári olvasókörök Székesfehérváron a dualizmus korában (2000. 3. sz.), Mózessy Gergely: A Székesfehérvári Egyházmegye kulturális értékmentő munkája a harmincas években (2000. 3. sz.)

Az építészeti emlékeinkről eddig kevés szó esett.
Fekete Ildikó: Az alcsúti Habsburg-kastély (2009. 4. sz.)

Az oktatási intézmények történetével foglalkozók ritkán mutatták be a Honismeretben kutatási eredményeiket.
Kurucz János: A rákhegyi iskola története (1986. 1. sz.), Matussné Lendvai Márta: Az egykori iskolagondnokság a dunapentelei állami elemi iskolában (1991. 2. sz.)

A művelődéstörténeti emlékek, emléktáblák, szobrok, emlékhelyek száma Fejér megyében is jelentős, mégis viszonylag kevésről tudósítottunk.
Ifj. Kálmán Gyula: Mezőkomárom művelődéstörténeti emlékei (1981. 4. sz.), Németh Erzsébet: Az Eötvös-emlékmű gondviselői (1983. 5. sz.), Tóth Sándor ’48-as emléktábla Kálozon (1987. 4. sz.), Bartos György: A Szent Imre-sírról (2013. 3. sz.), Szőnyegi Hajnalka: Sárbogárd reformkori emlékei (2022. 4. sz.)

A gazdasági élet, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem is többeket foglalkoztatott.
Kisari Sándorné: Paraszti gazdálkodás a Fejér megyei Csór községben (1990. 5-6. sz.), Hada Róbert: Agrártörténeti kiállítás Székesfehérvár-Csalapusztán (2000. 3. sz.), Süveges Zoltán: A Zirci Apátság előszállási uradalmának gazdaságtörténetéhez (2006.4. sz.), Hámori Péter: Tordas a „szövetkezeti” mintafalu (2016. 1. sz.)

A megyéről, a megyében megjelent kiadványokról jelentek meg könyvismertetések.
Kovalovszky Miklós: Négy kiadvány Székesfehérvárról (1984. 1. sz.), S. Lackovits Emőke: Jogi néprajzi monográfia Sárkeresztesről. (Gelencsér József Székesfehérvár áldásos árnyékában c könyvéről. 2019. 2. sz.), S. Lackovits Emőke: Monumentális monográfia a karácsonyfáról. (Lukács László Szép karácsony zöld fája című kötet ismertetése. 2016. 6. sz.), M. Pázmány Kata: Mátyás király és a fehérvári reneszánsz. (Kerny Teréz és Smohay András könyvének ismertetése. 2011. 1. sz.)

A helyi személyiségek élete, tevékenységének bemutatása főként évfordulók alkalmából kerül előtérbe.
Geday Gusztáv: Entz Ferenc a modern magyar kertészet megalapítója (1980. 6. sz.), Gelencsér József: Juhász Ignác mezőföldi faragópásztor (1984. 2. sz.), Száz éve született Tanka János Aba helytörténeti krónikása (2008. 1. sz.), S. Lackovits Emőke: Köszöntő sorok Gelencsér Józsefnek (2012. 1. sz.)

Közgyűjtemények, helytörténeti gyűjtemények, szakkörök, egyesületek bemutatása fontos feladata a honismerettel foglalkozóknak.
Horváth Kálmán: Helytörténeti múzeum a Vál-i műemléktemplomban (1974. 3. sz.), Fürész Gyula: Az iváncsai helytörténeti gyűjtemény (1976. 1. sz.), Fellegi Imre: Két éve gyűjtöm Bodajk község emlékeit (1980. 1. sz.), Horváth Júlia, Lukács László: Fejér megyei Emlékhelyek (1990. 2-3. sz.), Krisztián Béla: A Dunaújvárosi Történeti Klub kiadványai (2000. 1. sz.), Kálmán Katalin, Nagy Éva: A Fejér Megyei Honismereti Egyesület (2000. 3. sz.), Bircsák Lajosné: Az iváncsai Helytörténeti Gyűjtemény (2013. 3. sz.), Braila Mária: A Marosi Arnold Múzeumi Könyv- és Régiség Látványtár. Új kiállítótérrel gyarapodott a székesfehérvári múzeum (2013. 3. sz.), Alekszi Zoltán, Kocsis Nikoletta: A dinnyési Várpark (2020. 5. sz.)

Ifjúság és honismeret
Külön kiemelném a honismeret egy szeletét. De újra a már említett neveket kell előhoznom. Lukács László és Demeter Zsófia, természetesen kollégáik és más szakemberek segítségével, 25 éven át szerveztek honismereti táborokat középiskolásoknak Fejér megye különböző településein. A Fejér Megyei Honismereti Egyesület szintén hosszú éveken át rendezett általános iskolásoknak honismereti előadássorozatot és vetélkedőket. Az utóbbi néhány évben pedig az egyesület támogatásával a VMK Helyismereti csoportja indít kétféle vetélkedőt középiskolásoknak.
„Nem honismereti szakembereket neveltünk, érzelmi töltést adtunk nekik.” A 25 éves ifjúsági honismereti táborozásról beszélget Lukács Lászlóval Halász Péter (2000. 3. sz.), Nagy Éva: Honismereti vetélkedők Fejér megyében. Millenniumi barangolás Fejér megyében és a Felnevelő tájunk honismereti vetélkedők (2003. 1. sz.), Farkas Edit, Hajdu Hajnalka: A székesfehérvári VMK honismereti vetélkedői (2021. 4. sz.).

Lehetne a tanulmányok címeit tovább citálni, de a megjelent írások tartalmi sokféleségére talán elegendő az eddigi felsorolás.

4., Mikor jelentek meg ezek az írások, az egyes évtizedekben milyen volt publikálási kedv? Erre csak néhány adat.
A legelső Fejér megyei híradás az 1973. évi 3-4.számban jelent meg a Honismereti tanácskozás Sukorón címmel.
(Ezek csak körülbelüli számok.)
- az 1970-es években 15 tanulmány jelent meg
- az 1980-as években 70
- az 1990-es években 36
- a 2000-es években 32
- a 2010-es években 61
- a 2020-as években 19
- ez 233 írást jelent, a nem helyi szerzőkkel együtt kb. 250 Fejér megyei vonatkozású tanulmánnyal találkozhattak a Honismeret olvasói.

Eredetileg gondoltam még arra is, hogy megnézem milyen rovatokban jelentek meg ezek a publikációk, de erre most nem került sor. Az évfordulónaptárban több Fejér megyei személyiség neve előbukkan, de közel sem annyi, mint pl. a VMK Helyismereti csoport évfordulónaptárában, így akiket az évfordulók érdekelnek, mindenképpen tájékozódjanak mindkét helyen.

Ezt a kis elemzést azzal szeretném zárni, hogy belátom, és bízom abban, hogy talán többen is vagyunk így, van bőven tennivalónk. A megyebeli jól működő szervezeteket ösztönöznünk kell arra, hogy hírt adjanak magukról. Büszkélkednünk kell az eredményeinkkel, a megjelent könyvekről ismertetőket kell írnunk. Kiállítóhelyeinket ajánlani kell, híres személyeinket másokkal is meg kell ismertetnünk. Az én személyes tapasztalatom az, hogy a Honismeret folyóirat szerkesztősége a lap profiljába illő írásokat közreadja. Nekünk „csak” élnünk kell a lehetőséggel.