Sobor Antal: Vidéki városban

A novelláskötet a Fejér megyei irodalmi füzetek sorozatának nyitó darabjaként jelent meg 1984-ben, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában, az Ünnepi Könyvhét székesfehérvári megnyitója alkalmából. Illusztrációit Ecsedi Mária képzőművész készítette.
Szerzője, Sobor Antal író, újságíró, magyar szakos tanár, festőművész. Székesfehérváron született 1933-ban. 1971-től nyugdíjazásáig a Vasvári Pál Gimnáziumban tanított. Az Árgus és a Vár folyóiratok munkatársa, a Vörösmarty Társaság tagja volt. Történelmi regényeket, elbeszéléseket írt, festőművészként is alkotott. Munkásságát több alkalommal, jelentős kitüntetésekkel ismerték el, a Szocialista Kultúráért, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a József Attila-díj és a Szent István-díj birtokosa. 2008-ban Székesfehérvár díszpolgárává választották. 2010-ben hunyt el.
Novelláinak hősei vidéki kisemberek. A pályatárs Kalász Márton szavai szerint: „Az ő életüket, magatartásukat a hely, a szűkebb terrénum talán jobban behatárolja, mint másokét – a kisváros, ahol élnek, ahol jobban látszanak, s netán (ha nem szólalnak is meg): jobban látnak… Sobor nem lekezelőleg értelmezi a vidéki fogalmát.” „Bárkit fogjon figyelme fókuszába, bármilyen szigorúan figyelje, mérje, akárcsak közvetlenebb kollégái iránt, irántuk is a megértés, a rokonszenv, a részvét gondolatával közeledik. Van persze irónia is e részvéttel párban, a kettő elegye alkotja… jó ideje Sobor szemléletét. Ettől szorul össze igazából, olvasva írásait, szívünk." (Bognár Zsuzsa)

Bokros János: Imádság örömért

A kötet szerzője Sárkeresztúron született 1938. augusztus 9-én, földműves családban. Gyermekkorát a faluban töltötte, itt járt általános iskolába. A székesfehérvári József Attila Gimnázium diákja volt az 1950-es években. Későbbi irodalmi pályájára meghatározó befolyást gyakorolt két nagyformátumú tanáregyéniség: Tanka János költő és Mohácsy Károly, a neves tankönyvíró. Az ELTE magyar-történelem szakán 1961-ben szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt az Eötvös Kollégium lakója volt, ekkor kezdett verseket írni, melyek több újságban, így az Élet és irodalomban is megjelentek. A tanári pálya megkezdése után sem hagyott fel az írással, verseit, prózai írásait a Fejér megyei hírlapban publikálta.
Tanított Bicskén, Székesfehérváron a dolgozók esti iskolájában és a József Attila Gimnáziumban. Tevékenységéért Kiváló Munkáért kitüntetést és Székesfehérvárért Emlékérmet kapott. Korán, 50 évesen hunyt el.
Első önálló kötete a mű, mely a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában, a Fejér Megyei Irodalmi Füzetek sorozatában jelent meg 1985-ben. Illusztrációit Francsics József festőművész készítette, fülszövegét a pályatárs, Bella István költő írta. A kötet anyagát ő maga válogatta össze. A versekben megjelennek életének eseményei, helyszínei, a szülőfalu utcái, lakói, a Sárvíz patakja, a fehérvári iskolaévek emléke. Fontos számára a vallás, a templom, a református közösség, erről a kezdő és záró ciklus költeményei tanúskodnak. (Bognár Zsuzsa)

Csanádi Imre: Városom, mostohám. Fehérváron írott és Fehérvárra utaló versek

A kötet szerzője Zámolyon született 1920. január 10-én, paraszti családban. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Székesfehérváron az Ybl Miklós Főreáliskolában tanult. Érettségi után Zámolyon jegyzőgyakornok, Pusztavámon tanító. 1941-ben bevonult, később 4 évet töltött orosz hadifogságban. Hazatérése után a fővárosban a Szabad Földnél, az Új Tükörnél, a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadónál dolgozott fordítóként, újságíróként, kiadó- és lapszerkesztőként. Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-díjjal ismerték el munkásságát. 71 évesen hunyt el.
A közölt versek egy részét még diákkorában írta, más részük a világháború idején keletkezett. Megjelennek benne a város és a helyi diákélet fényei és árnyai, a laktanyák világa. Az egyik vers megemlékezik Székesfehérvár 1944 szeptemberi bombázásáról is.
A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár 1987-ben, a Fejér Megyei Irodalmi Füzetek sorozatában adta közre a kötetet. A benne olvasható költemények közül 16 hiányzott a megjelenés idején hozzáférhető gyűjteményes kötetből. 8 vers ekkor jelent meg először nyomtatásban. (Bognár Zsuzsa)

Csongor (Schaffer) Rózsa: A magány lépcsőjén: Novellák, esszék

A könyv 1988-ban jelent meg a Fejér megyei irodalmi füzetek 5. köteteként, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gondozásában. Illusztrációit Jónás Attila készítette. A kötet írásai a szerző sorsának kronológiáját tükrözik, a prózairodalom lélekelemző, csehovi útját követik, stílusa fanyar, kissé ironikus, ugyanakkor érzelmes, a fülszöveget író pályatárs, Ács Margit szavai szerint. Az elbeszélések egyike megörökíti az 1956-os fehérvári forradalmi eseményeket is.
Csongor Rózsa író, könyvtárigazgató 1920. október 21-én született Budapesten. Szegény családból származott, 1945-ig gyári munkásként dolgozott, később a szociáldemokrata párt alkalmazottja, gépíró, könyvelő. Elkezdte a Pázmány Péter Tudományegyetemet, azonban a kistarcsai internáló táborba került. Szabadulását követően, 1954-ben került Székesfehérvárra, a körzeti könyvtárban kezdett dolgozni. Egyetemi tanulmányait 1959-ben fejezte be magyar-történelem szakon. A Fejér megyei tanács oktatási osztályán művészeti előadóként kapott munkát. A könyvtár vezetőjévé 1961-ben nevezték ki, igazgatása alatt jött létre a megyei könyvtár és a vidéki könyvtárhálózat. 1982-ben vonult nyugdíjba. Irodalmi pályája Székesfehérváron indult, itt jelent meg első kötete. Tevékenységét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával 1974-ben, arany fokozatával 1980-ban ismerték el. 2013-ban hunyt el. (Bognár Zsuzsa)

Kiss László: Várakozás a kertben

A kötet szerzője a Fejér megyei hírlap újságírója, cikkeit B. Kiss László, néven, BKL szignóval jegyzi. Az újság régebbi számaiban közölt, köz-kedvelt, ironikus Márton-történetek szerzője. 1962-ben született, a szé-kesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, Iszkaszentgyörgyön él. 2001-ben megkapta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sajtódíját, 2005-ben a Pannon Lapok Társasága nívódíját. 2008-ban a város Penna Regia-díjjal ismerte el tevékenységét.
Első verseskötete 1991-ben jelent meg a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában, a Fejér megyei irodalmi füzetek sorozatban. A négy ciklusba rendezett versek a költő természethez való bensőséges viszonyáról tanúskodnak. Fülszövegét a pályatárs, Fodor András költő írta. A könyv borítója Aknay János képzőművész munkája. (Bognár Zsuzsa)

Dr. Bakonyi (Kovács) István: Kérdések a korhoz

Az irodalmi tanulmányokat tartalmazó kötet 1993-ban jelent meg a Fejér megyei irodalmi füzetek sorozatban, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában.
Szerzője irodalomtörténész, író, kritikus, főiskolai tanár. Székesfehérváron született 1952-ben, gyermekkorát Bodajkon töltötte. A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar-angol szakon, majd az ELTE-n magyar szakon szerzett diplomát. Doktori címét Németh László regényeiről írott disszertációjával érdemelte ki 1984-ben. PhD fokozatot 2004-ben szerzett a Miskolci Egyetemen. Tanított a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, a Jáky József Szakközépiskolában, a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában és a Gorsium Művészeti Szakközépiskolában. 1995-től nyugdíjba vonulásáig a Kodolányi János Főiskola oktatója. 1990-2003 között az Árgus című folyóirat főszerkesztő-helyettese, később a Vár című folyóirat egyik szerkesztője. 1995-től 2010-ig a Vörösmarty Társaság elnöke. Dolgozott a Fehérvár TV-nek, a Vörösmarty Rádiónak, interjúi hangzottak el a Kossuth Rádióban. Számos irodalmi kismonogáfia szerzője. Többek között a Penna Regia-díj, a Vörösmarty-díj és a Fejér megyei Prima különdíj birtokosa. 2015-ben munkásságát József Attila-díjjal ismerték el, ugyanebben az évben Bodajk díszpolgárává választották.
A könyv írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. Sorskérdéseink című fejezetében főként Németh László műveiről olvashatunk. A Forduló csillagképek című fejezet témája Csoóri Sándor, Takács Imre, Kalász Márton költészete. Ezután Sütő András esszéi és Szőcs Géza versei kerülnek bemutatásra, végül a Messzülő ég című fejezetben Tamás Menyhért, Bertók László, Szokolay Zoltán és Sárándi József műveit ismerhetjük meg egy-egy rövid tanulmány segítségével. (Bognár Zsuzsa)

PilinszkyJános: Trapéz és korlát

A költő élete utolsó éveit Székesfehérváron töltötte, emellett számos kulturális esemény vendége volt a városban. Ő nyitotta meg Kondor Béla, Korniss Dezső, Szenes Zsuzsa, Ország Lili kiállítását az István Király Múzeumban. Schaár Erzsébet Székesfehérváron készült Utca című tárlatának avatóbeszédét is ő tartotta 1974-ben. Utolsó nyilvános szereplése is Székesfehérvárhoz köthető, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában volt 1981-ben, Bartók Béla 100. születésnapja alkalmából.
A kötet Pilinszky első verseskötete, eredetije 1946 májusában jelent meg, az Ezüskor kiadónál. A 19 vers nagy része különböző folyóiratokban (Új Idők, Életünk, Diárium, Vigília, Magyar csillag) már közlésre került. A költemények hátterében ott érezhető az átélt háború traumája, akkor is, ha nem közvetlenül háborús emlékeket idéznek fel.
A hasonmás kiadás 1993-ban jelent meg, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gondozásában, Jelenits István utószavával. (Bognár Zsuzsa)